Mit tegyek, ha gyakran szédülök?

Mit tegyek, ha gyakran szédülök?

Mit tegyek, ha gyakran szédülök?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.06.15.
Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász
A szédülés számos kórkép esetén előfordulhat a banális betegségektől egészen a komplex neurológiai betegségekig, így mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges.

A szédülés jellegétől függően az alábbi típusokkal találkozhatunk a legjellemzőbben:

  • Forgó jellegű szédülés: ilyenkor olyan érzésünk támad, mintha forogna velünk a világ. Ez a szédülés forma mozgásra fokozódik, gyakran társul hozzá hányinger vagy hányás is. Hátterében állhat belső fül gyulladása, szintén belső fület érintő Meniére-betegség, hallóideg daganata, migrén, egyéb neurológiai kórképek.
  • Ájulás előtti állapot: ilyenkor minden erő kiszál belőlünk, hányinger is kísérheti ezt a fajta szédülést. Vérnyomásesés, ritmuszavarok, egyéb keringés megingást okozó kórképek eredményezhetik ezt az állapotot.
  • Egyensúly vesztés: jelentkezhet pl. egyes gyógyszerek mellékhatásaként (altatók, epilepszia elleni szerek) valamint szintén számos fül-orr-gégészeti és ideggyógyászati kórkép esetén.
  • Bizonytalanság érzés: olyan furcsa érzés mintha lebegnénk. Hátterében a fül-orr-gégészeti és ideggyógyászati okok mellett fontos kiemelni a kiszáradás, vérszegénység, ionszint (nátrium, kálium) eltolódások, pszichés komponensek oki szerepét.

Mit tegyek, ha szédülök?

Tekintve, hogy az egyes szédülés formák mögött számos betegség állhat, a kivizsgálás több szakterület együttműködését igényli. A kivizsgálás elindítása többnyire a háziorvosnál kezdődik, ilyenkor fontos meghatározni, milyen fajta szédüléssel állunk szemben. Ezt követően az alábbi szakorvosi vizsgálatok válhatnak szükségessé a szédülés hátterében álló ok tisztázása érdekében:

  • neurológiai szakorvosi vizsgálat keretén belül EEG, koponya CT illetve MRI vizsgálatok, nyaki erek ultrahangos vizsgálata
  • fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat
  • belgyógyászati vizsgálatok, részletes labor vizsgálat
  • kardiológiai vizsgálat során EKG, 24 órás Holter EKG, 24 órás vérnyomás mérés, szívultrahang, terheléses EKG is szükségesek lehetnek

Hogyan kezelhető?

A kezelést a szédülés hátterében igazolt betegség és annak terápiás lehetőségei határozzák meg. Bizonyos esetekben segítséget nyújthatnak az agyi keringést segítő gyógyszerek, fizikális módszerek, egyensúly gyakorlatok, műtétek, illetve a szédülés okaként igazolt ritmuszavarok vagy cukorbetegség kezelése.

Bővebben
Kapcsolódó témák
Bővebben
Azonos szerv gyakori betegségei
Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász Megjelenés dátuma: 2022.06.15.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Audiometria
Mikor érdemes bejelentkezni audiometria vizsgálatra? Mire számíthatunk ilyenkor? Kérdések és válaszok az audiometriáról.
Rekedtség
Rekedtséget számos állapot, betegség kiválthat – szerencsére legtöbbször banális, hétköznapi okok vannak a háttérben, de néha egy-egy komoly betegség is kiváltó ok lehet. Lássuk, mik okozhatnak...
Érszűkület
Melyek a mágneses rezonanciás angiográfiai vizsgálat (MRA) előnyei? Miben más az MRA a korábbi vizsgálatokhoz képest? Dr. Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Képalkotó...
Baker ciszta
A Baker-ciszta technikailag nem valódi ciszta, hanem a combhajlító izom ina alatt elhelyezkedő bursa megnagyobbodása. Ez a bursa csak akkor kapja meg a Baker ciszta titulust, ha kitágul és megtelik...