Mit tegyek, ha gyakran szédülök?

Mit tegyek, ha gyakran szédülök?

Mit tegyek, ha gyakran szédülök?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2021.05.14.
Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász
A szédülés számos kórkép esetén előfordulhat a banális betegségektől egészen a komplex neurológiai betegségekig, így mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges.

A szédülés jellegétől függően az alábbi típusokkal találkozhatunk a legjellemzőbben:

  • Forgó jellegű szédülés: ilyenkor olyan érzésünk támad, mintha forogna velünk a világ. Ez a szédülés forma mozgásra fokozódik, gyakran társul hozzá hányinger vagy hányás is. Hátterében állhat belső fül gyulladása, szintén belső fület érintő Meniére-betegség, hallóideg daganata, migrén, egyéb neurológiai kórképek.
  • Ájulás előtti állapot: ilyenkor minden erő kiszál belőlünk, hányinger is kísérheti ezt a fajta szédülést. Vérnyomásesés, ritmuszavarok, egyéb keringés megingást okozó kórképek eredményezhetik ezt az állapotot.
  • Egyensúly vesztés: jelentkezhet pl. egyes gyógyszerek mellékhatásaként (altatók, epilepszia elleni szerek) valamint szintén számos fül-orr-gégészeti és ideggyógyászati kórkép esetén.
  • Bizonytalanság érzés: olyan furcsa érzés mintha lebegnénk. Hátterében a fül-orr-gégészeti és ideggyógyászati okok mellett fontos kiemelni a kiszáradás, vérszegénység, ionszint (nátrium, kálium) eltolódások, pszichés komponensek oki szerepét.

Mit tegyek, ha szédülök?

Tekintve, hogy az egyes szédülés formák mögött számos betegség állhat, a kivizsgálás több szakterület együttműködését igényli. A kivizsgálás elindítása többnyire a háziorvosnál kezdődik, ilyenkor fontos meghatározni, milyen fajta szédüléssel állunk szemben. Ezt követően az alábbi szakorvosi vizsgálatok válhatnak szükségessé a szédülés hátterében álló ok tisztázása érdekében:

  • neurológiai szakorvosi vizsgálat keretén belül EEG, koponya CT illetve MRI vizsgálatok, nyaki erek ultrahangos vizsgálata
  • fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat
  • belgyógyászati vizsgálatok, részletes labor vizsgálat
  • kardiológiai vizsgálat során EKG, 24 órás Holter EKG, 24 órás vérnyomás mérés, szívultrahang, terheléses EKG is szükségesek lehetnek

Hogyan kezelhető?

A kezelést a szédülés hátterében igazolt betegség és annak terápiás lehetőségei határozzák meg. Bizonyos esetekben segítséget nyújthatnak az agyi keringést segítő gyógyszerek, fizikális módszerek, egyensúly gyakorlatok, műtétek, illetve a szédülés okaként igazolt ritmuszavarok vagy cukorbetegség kezelése.

Kapcsolódó témák
Azonos szerv gyakori betegségei
Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász Megjelenés dátuma: 2021.05.14.
Kérjük, értékeld a cikket!
Mit írtak mások a szédülés témában?
Hasznos lehet
Mit jeleznek a pár hetes-hónapos csecsemő arcán megjelenő, pattanásszerű kiütések? Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta mikor ta ...
A szívritmuszavar megnevezés nem egyetlen betegséget takar, ugyanis a szívritmuszavar számos típusát különböztetik meg a kardiológusok. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arró ...
Az arcon megjelenő pattanások kialakulásának oka, hogy a bőr felszínén található faggyúmirigyek fokozott aktivitással rendelkeznek. Milyen megjelenési formái lehetnek és mi okozza őket? ...
Teknősbéka nyaknak vagy sms-nyaknak is nevezik azt a fajta előretolt fejtartást, amely idővel nem csak esztétikai problémákhoz, de fájdalomhoz és akár porckorongsérvhez is vezethet.