A mellműtét utáni fájdalom szindróma magába foglal minden mellműtétet (emlőeltávolítás, mellnagyobbítást és egyéb korrekciókat), de a kutatások többségében az implantátum utáni szövődményeket vizsgálják.

Milyen trauma éri a testet egy mellműtét során?

Bár maga a vágás mérete elenyésző és a műtét utáni felépülés is viszonylag gyors – ami azt a látszatot keltheti, hogy a szervezet gyorsan regenerálódik-, viszont az implantátum behelyezése során sérülhetnek izmok,  idegek, vagy a kötőszövet (fascia). A tünetek megjelenésének idejét és viselkedését nagy mértékben befolyásolja, hogy melyik rész sérült.

Direkt idegi sérülés

A tünetek azonnal a műtétet követően jelentkeznek. Több ideg direkt sérülése is bekövetkezhet, ha a sebész közvetlenül sérülést okoz az idegben. Mivel ezek az idegek látják el a mellkas és a lapocka beidegzését, műtét követő napokban megjelenhetnek a tünetek. Könnyen diagnosztizálható és legtöbbször spontán gyógyulás várható.

Indirekt idegi sérülés

A tünetek akár hónapokkal később jelentkeznek. Az ideg körüli hegképződés esetén az ideg, nem közvetlenül sérül, de a körülötte lévő hegesedés miatt alagútba, szűkületbe kerülhet.

Fascia sérülése

A tünetek hónapokkal, akár évekkel később jelentkezhetnek. A mellkasunkon a fascia úgy viselkedik, mint egy szűk búvárruha. Rátapad a mellkas izmaira, a bordákra, a hátizmainkra és követik testünk mozgását. Ha felemeljük a karunkat, akkor elkezd csúszni a mozgás irányába. Amikor behelyezik az implantátumot, nemcsak az izmok helyzete változik meg (ez a kisebb gond), hanem a vágás következtében kialakult hegek akadályozzák a fascia megfelelő működését. A kar mozgatásában résztvevő izmok erőlködni kezdenek és gyorsan elfáradnak. Célzott terápia szükséges, hisz meg kell keresni a hegesedés helyeit.

Nem a méret a lényeg, de az implantátum helye számíthat

Okkal gondolhatnánk, hogy minél nagyobb az implantátum, annál nagyobb teher a testnek és több tünet jelentkezhet. A kutatások ezt az összefüggést nem tudták igazolni.

Az implantátum behelyezése leggyakrabban vagy az izom alá (submuscluar) vagy az izom fölé (subglandular) történik. Egyes vizsgálatok szerint az utóbbi eljárás nagyobb eséllyel vezet krónikus fájdalomhoz. Azok a nők, aki a műtétet követő lábadozási időszakban nagy fájdalomról számolnak be, nagyobb eséllyel fognak krónikus panaszokkal küzdeni a beavatkozást követő két évben – állapította meg egy 2017-ben végzett kutatás, ahol 2000 nőt vizsgáltak.

Miért szeszélyes és nehezen diagnosztizálható?

Mert nem logikus és senki nem mondta, hogy a műtét után fél évvel 60%-os eséllyel karfájdalom és zsibbadás jelentkezhet.

Ha csak logikusan gondolkodunk, nehéz összefüggést találni a karfájdalom és a mellkasi heg között, főként ha évekkel korábban történt a beavatkozás és eddig nem okozott tünetet. A tünetmentes időszak azt a látszatot keltheti, hogy a műtét jól sikerült – ami igaz is lehet-, hisz utána hónapokig problémamentes a páciens, csak az elégedettséget és a látvány szépségét élvezi.

A másik ok a tájékozatlanság és a felvilágosítás hiánya. Ha próbálunk utánaolvasni a karzsibbadás okára, előbb kezdünk daganatra vagy gerincsérvre gyanakodni, mint egy évekkel korábban történt kis vágásra. Továbbá az  orvosoktól is csak a korai lábadozási időszakra kapnak instrukciókat a páciensek.

Milyen tüneteket lehet tapasztalni?

• Megváltozott bőrérzékelés vagy érzéketlenség a mellek környékén
• Mellbimbó túlérzékenység
• Vállfájdalom
• T4 szindróma
• Karzsibbadás, karfájdalom
• Nyakfájdalom
• Fejfájás, szédülés
• Derékfájdalom
• Szegycsontfájdalom, kisugárzás a hónalj területére.