Mikor beszélhetünk genetikai betegségről?

Az örökítőanyag kóros megváltozását mutációnak hívjuk, ez a változás nemcsak a szervezet összes sejtjének működését befolyásolhatja, hanem a következő generációk is örökölhetik.

A genetikai rendellenességeket, mutációkat két nagy csoportba oszthatjuk, vannak:

• örökölt,
• fogantatáskor kialakult (szerzett genetikai) betegségek.

Hogyan mutatható ki az eltérés?

Rejtetten örökölhető genetikai betegségek kimutatására: hordozóság szűrés - fogantatás előtt vagy a fogantatás után a várandósság 15. hetéig.

Hordozhatok-e genetikai betegséget akkor, ha nincsenek tüneteim?

Minden ember hordoz genetikai betegséget, csak a többség nem tud róla, mivel nagyon sok genetikai elváltozás egyáltalán nem okoz tünetet. Ezek az eltérések alkotják a genetikai betegségek legnagyobb csoportját, egyáltalán nem zárható ki, hogy azért, mert nem érezzük magunkat hordozónak, nem is lehet a gyermekünk érintett. A hordozóság szűrés azt vizsgálja, hogy milyen autoszomális recesszív genetikai betegségeket hordoz mindkét szülő, tehát az anyai és az apai génhibákból eredő megbetegedéseket mutatja ki.

Mennyi az esély, hogy a gyermeknek genetikai betegége lesz?

A párok körülbelül 1%-a hordoz azonos genetikai betegséget. Amennyiben a szülőpár mindkét tagja hordozza az adott betegséget okozó mutációt, akkor 25% az esély arra, hogy gyermekükben kialakul a betegség. Mivel a hordozóság szűrés a szülők rejtetten hordozott eltéréseit vizsgálja, a leendő anyától és apától is vért kell venni a genetikai analízis elvégzéséhez. Az ORIGIN hordozóság szűrést azonban egy szülőpárnak csak egyszer kell megcsináltatni, hiszen genetikai állományuk nem változik életük során.

Milyen betegségeket örökölhet a gyermek?

A hordozóság szűrés által kimutatható 300 betegség egy-egy gént érint és sokszor ennek az adott génnek az anyagcserében, biológiai folyamatok elősegítésért felelős enzimek működésében lehet szerepe. Ha ezek az anyagcsere folyamatok nem működnek jól, az egész szervezet számára toxikussá válhat egy felhalmozódó molekula vagy hiányozhat egy fontos anyagcsere termék.

Az ilyen rejtetten örökölhető genetikai betegségek közé tartozik:

• számos szénhidrát-, aminosav- és zsírsav anyagcsere betegség,
• az ioncsatorna zavart okozó cisztás fibrosis, mely fertőzéseket, tüdő és bélrendszeri károsodást okoz,
• az ennél is ismertebb SMA (spinális muszkuláris atrófia), mely súlyos gyermekkori izomsorvadást eredményez.

A hordozóság szűrés a nemhez kötött betegségeket is szűri, többek között a genetikailag meghatározott autizmus okát, a fragilis X-szindrómát is.

Mit tehetünk a babavárás idején?

A genetikai tudományok egyre gyorsuló fejlődése új korszakot nyitott az orvostudomány számos területén, így a magzati diagnosztikában is. Már egyre pontosabban és személyre szabottan tudjuk meghatározni egyes betegségek kockázatát, és a különböző molekuláris diagnosztikai szűrővizsgálatok segítenek abban is, hogy prognosztizáljuk és megelőzzük, vagy korai stádiumban felismerjük a genetikai eredetű betegségek kialakulását születendő gyermekünkben.  A nyugodt babavárás érdekében érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel.