Az alvási zavarok növelhetik a stroke kialakulásának esélyét

Az alvási zavarok növelhetik a stroke kialakulásának esélyét

Az alvási zavarok növelhetik a stroke kialakulásának esélyét

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.03.21.
Szerző: doktorGO egészség okosan
Az álmatlanságban szenvedők esetében 54%-kal nagyobb a stroke kialakulásának kockázata, a fiatalabb inszomniások pedig még nagyobb veszélyben vannak: a 18-34 év közöttiek 8-szor nagyobb valószínűséggel szenvednek agyvérzést, mint azok, akiknél nem jelentkeznek alvási zavarok. Mit tehetünk?

Az alvás létfontosságú része életünknek, ugyanolyan meghatározó testi-lelki egészségünk szempontjából, mint a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás. A napunk hozzávetőlegesen 20-40%-át töltjük alvással, amely során számos fontos folyamat zajlik szervezetünkben:

  • az alvás például enyhíti a mentális fáradtságunkat,
  • javítja a memóriánkat,
  • szabályozza az anyagcserénket,
  • és kulcsszerepet játszik a szöveteink regenerációjában,
  • a sejtjeink kapcsolódásának stabilitásban
  • és az immunrendszerünk szabályozásában.

Mikor jelent problémát az álmatlanság?

Az álmatlanság akkor jelent komoly problémát, ha már akkor sem tudunk aludni, amikor lehetőségünk van rá, éjjel vagy kora reggel felébredünk, és nem tudunk visszaaludni, s legalább három hónapon keresztül többször alszunk rosszul, mint jól.

Milyen egészségügyi hatásai lehetnek az alvászavarnak?

Az inszomniának – amely a hazai lakosság mintegy 9%-át érinti - számos káros hatása van, az alváshiány következtében többek között csökken a fizikai terhelhetőségünk, fáradtságot, szédülést tapasztalhatunk, gyakran lépnek fel különböző pszichiátriai tünetek, például szorongás, hangulatingadozás, depresszió, illetve károsodott kognitív képességek, koncentrációzavar, romló memória és tanulási képességek. Az Amerikai Szív Társaság Stroke című szaklapjában megjelent kutatás szerint az álmatlanságban szenvedőknél a stroke kockázata is sokkal – akár 54%-kal - nagyobb, mint azoknál, akiknek nincs alvászavaruk. Mi több, a 18-34 éves korosztályban inszomnia esetén 8-szor nagyobb az esély stroke kialakulására, és ez a kockázat idővel fokozatosan növekszik.

Miről ismerjük fel a stroke-ot?

A stroke-nak különböző rövid és hosszú távú hatásai lehetnek, attól függően, hogy az agy melyik részén alakul ki az elzáródás és milyen gyorsan kezelik. A stroke nem jár fájdalommal, de kialakulásának az alábbi látható tünetei vannak:

  • a száj hirtelen félrehúzódása, lecsüggedése;
  • hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
  • hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
  • hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
  • minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
  • zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.

Már egy tünet fennállása is jelezheti a stroke-ot!

Fontos, hogy cselekedjünk!

Fontos, hogy ne fogadjuk el az álmatlanságot jóindulatú, bár nehéz állapotnak, amely nem jár jelentős egészségügyi kockázattal. Ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, forduljunk háziorvoshoz, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. Az alvásunk kiértékelése mellet érdemes más lehetséges kockázati tényezőket is felmérni, amelyek hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. A hatékony kezelés kialakításához a korai felismerés ebben az esetben is meghatározó. Ma már számos terápia létezik, a szájon át szedhető készítményektől a műtéti eljárásokig, amelyek segíthetnek az olyan veszélyes szövődmények megelőzésében mint a stroke.

Forrás: Well

Bővebben
Kapcsolódó témák
doktorGO Szerző: doktorGO egészség okosan Megjelenés dátuma: 2022.03.21.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Audiometria
Mikor érdemes bejelentkezni audiometria vizsgálatra? Mire számíthatunk ilyenkor? Kérdések és válaszok az audiometriáról.
Rekedtség
Rekedtséget számos állapot, betegség kiválthat – szerencsére legtöbbször banális, hétköznapi okok vannak a háttérben, de néha egy-egy komoly betegség is kiváltó ok lehet. Lássuk, mik okozhatnak...
Stroke - Hogyan mérsékeljük a légszennyezettség hatásait?
A stroke kialakulásának fokozott veszélye leginkább olyan életmódbeli faktorokhoz köthető, mint például az elhízás, a magas vérnyomás, a testmozgás hiánya, az egészségtelen étrend, a dohányzás, vagy...
Hogyan lesz a légszennyezésből stroke?
A stroke kialakulását valószínűsítő kockázati tényezők rangsorában a légszennyezés a hetedik helyen áll; ez százalékban kifejezve azt jelenti, hogy a stroke megbetegedések 21 százalékát a...