Szaglászavar: COVID tünet

Lassan egy éve az életünk része a koronavírus elleni védekezés, az idő múlásával pedig a szakemberek egyre többet tudnak a koronavírus-fertőzés tüneteiről és kezeléséről. A kezdetben feljegyzett légszomj, köhögés, nehézlégzés, láz, izom- és ízületi fájdalmak mellett az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) listáján már tavaly tavasszal megjelent egy újabb jellegzetes tünet, amire felvetheti a fertőzés gyanúját: a szaglászavar. 

Teljes illatmentességtől a romlott ételig

A szaglászavar (az angol nyelvű szakirodalomban olfactory dysfunction (OD) néven találkozhatunk vele) jelentheti azt, hogy a beteg szaglása csökkent - bizonyos szagokat érez, de nem mindent – vagy teljesen megszűnt, de jelentkezhet torz szaglás is – a beteg fantom szagokat érez, amik a valóságban nincsenek jelen. Jellemzően nem kellemes, például romlott étel vagy dohányfüst.  Gyakran társul az ízérzés elvesztésével, torzulásával. A panaszok hullámzóak is lehetnek, átmeneti javulás után visszaesés is következhet.  

Ebben különbözik a COVID miatti szaglásvesztés

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy a szinonazális szaglászavar hátterében állhat például allergiás rhinitisz (szénanátha), krónikus orrmelléküreg-gyulladás és orrpolipózis, illetve felső légúti fertőzés is. A jelenlegi helyzetben különös jelentősége van annak, hogy a koronavírus eredetű és az egyéb felső légúti fertőzések által okozott szaglászavart meg tudjuk különböztetni.

A COVID miatti szaglásvesztés hirtelen jelentkezik és jellemzően nem jár egyéb, felső légúti betegségeknél jellemző tünettel, mint az orrdugulás vagy orrfolyás. Légúti betegség esetén a szaglászavar fokozatosan jelentkezik, gyulladásgátló kezelésre rendszerint jól reagál. 

Mi okozza?

COVID esetében bekövetkezett szaglásvesztés okainak jelenleg több teóriája is van. A bostoni Harvard Medical School kutatói összefoglalták, hogy pontosan mi állhat a háttérben:

• Az egyik – és viszonylag ritkán bekövetkező - lehetőség szerint a vírus hatással lehet a központi idegrendszer szaglóközpontjára.
• Más elmélet szerint a kórokozó nem direkt a neurális sejteket támadja meg, hanem az azokat körülvevő ún. támasztósejteket, melyek szintén a szaglóhám részét képezik, így azokat megtámadva a neuronális sejtek „kiszolgáltatottá” válnak, nem jutnak elég tápanyaghoz.

A gyógyulás akár több hónapig is húzódhat, illetve jellegzetesen társul hozzá ízérzészavar is és - nem feltétlenül, de társulhat - egyéb koronavírus-fertőzésre utaló tünet, mint a köhögés, légszomj, nehézlégzés, fáradtság vagy fejfájás.

Mit tegyünk, ha nem múlik a panaszunk?

Ha a koronavírus-fertőzés lezajlását követő hetekben sem tér vissza a szaglásunk, javasolt fül-orr-gégészeti vizsgálaton részt venni. Így az egyéb lehetséges okok kizárása mellett, a károsodott szaglószerv működését helyreállító kezelést is mielőbb el lehet kezdeni.