Hőemelkedés

Mi okozhat hőemelkedést?

• Leggyakrabban fertőzések okoznak emelkedett testhőmérsékletet: baktériumok, vírusok, paraziták, gombák.
• Védőoltások: beadásuk után előfordulhat átmeneti hőemelkedés, lázas állapot.
• Autoimmun betegségek: hőemelkedés jelentkezhet autoimmun betegségekben, például reumatoid artritisz (RA), szisztémás lupusz (SLE) esetén.
• Gyulladásos bélbetegségek (IBD): emelkedett testhőmérséklet időszakosan – különösen fellángolás esetén – kísérheti a gyulladásos bélbetegségeket is.
• Anyagcsere betegségek: például pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis), akut köszvényes roham.
• Rosszindulatú daganatok (pl. leukémia, limfóma, tüdőrák, vastagbélrák).
• Hőártalmak: égés, napszúrás, hőguta is járhat emelkedett testhőmérséklettel.
• Gyógyszermellékhatás (pl. egyes antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, epilepszia-ellenes gyógyszerek).
• Központi idegrendszeri, a hőközpontot érintő agyi károsodás.
• Kiszáradás.
• Tüdőembólia.
• Alkoholmegvonási tünetegyüttes (delirium tremens).
• Egyes kábítószerek (pl. amfetamin).

Milyen kísérő tünetei lehetnek a hőemelkedésnek?

Fontos tudni, hogy a hőemelkedés önmagában nem betegség, hanem egy tünet, így mindig keresni kell a hátterében megbújó okot. Sok esetben a hőemelkedést észre sem veszi a beteg, de a kiváltó októl függően számos kísérő tünete is lehet.

Hőemelkedést gyakran kísérő panaszok:

• Rossz közérzet, gyengeség.
• Melegségérzet, izzadás, borzongás.
• Hideg verejtékezés.
• Fáradékonyság, aluszékonyság.
• Fejfájás.
• Émelygés, étvágytalanság.

Mi a teendő hőemelkedés esetén?

• A hőemelkedés mindig egy tünet, így a háttérben megbújó ok tisztázása és annak kezelése a legfontosabb.
• A legtöbb esetben a hőemelkedést nem szükséges kezelni, magától megszűnik.
• Az emelkedett testhőmérsékletet csillapítani csak akkor szükséges, ha a beteg közérzete ezt megkívánja.
• A testhő csillapítása lehetséges fizikai módszerekkel (pl. kíméletes hűtőfürdő) és/vagy gyógyszerekkel (pl. NSAID-ok, metamizol, paracetamol).
• Hőemelkedés esetén nagyon fontos a bőséges folyadékbevitel.
• Elhúzódó, hőemelkedés esetén javasolt felkeresni a háziorvost, aki szükség esetén további vizsgálatokat rendelhet el.
• Csecsemők, nagyon idős-, illetve legyengült immunrendszerű betegek esetén a hőemelkedést is komolyan kell venni és javasolt mihamarabb orvossal konzultálni.  

Útmutató

• Hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha a testhő 37-38 C között van, emelkedése a szervezet természetes védekező mechanizmusa, ami számos betegség velejárója is lehet.
• Fontos tudni, hogy az alap testhőmérséklet is jelentős egyéni eltéréseket mutathat, illetve számos hétköznapi tényező is befolyásolhatja (pl.: környezet hőmérséklete, fizikai aktivitás, menstruációs ciklus), így az emelkedett testhőt mindig egyénileg kell értékelni.
• A legtöbb esetben a hőemelkedést nem szükséges kezelni, elhúzózdása esetén azonban javasolt felkeresni a kezelőorvosunkat.