Az asztma kezelése

Az asztma a tüdőkben lévő kislégutak nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedése, ami rohamszerű nehézlégzéssel, száraz, kínzó köhögéssel és sípoló légzéssel jár. Az asztma terápiájának alappillére a fenntartó gyulladáscsökkentő kezelés, melyet az inhalációs szteroidok alkalmazásával biztosítunk. Ezek a készítmények azonnal a hatás helyszínére kerülnek, és amennyiben rendszeresen, az előírásoknak megfelelően alkalmazza őket a beteg, mellékhatás nélkül, hosszú távon biztosítják a légutak gyulladásának csökkenését, és megakadályozzák a kóros váladékképződést – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus. Emellett léteznek úgynevezett rohamoldó asztma gyógyszerek (hörgőtágítók), melyek gyorsan enyhítik az asztmás tüneteket, megnyitják a beszűkült légutakat, és segítenek a szűkületet fokozó váladék eltávolításában. A betegség lefolyását ugyanakkor nem befolyásolják, a légutak gyulladására nem hatnak. 

A rövid hatású hörgőtágítók használata

A hörgőtágítók között vannak olyanok, amelyek pár perc alatt ellazítják a tüdőben a kis légutak falában lévő kis izmokat, majd hatásuk néhány órán belül lecseng. Ezeket a készítményeket rövid hatású hörgőtágítóknak is nevezzük, és az asztmás tünetek (zihálás, légszomj, mellkasi szorítás, köhögés) enyhítésére vagy kivédésére (pl. testmozgás, fizikai megterhelés előtt) alkalmazzuk őket eseti jelleggel, a rendszeresen használt belégzőszerek mellett – hangsúlyozza Potecz doktornő.

A rövid hatású készítmények használata körültekintést igényel, mert túlzott alkalmazásuk kézremegést, fejfájást, gyors szívverést, szívritmuszavart vagy nyugtalanságot okozhat, és rontja az asztma kontrollját – magyarázza a szakember. Majd hozzáteszi: a betegek számára sokszor megtévesztőek ezek a készítmények, mivel hatékonyabbnak érzik őket, mint a rövid távon kevésbé látványos eredményt nyújtó inhalációs szteroidokat. Az asztma kezelésével kapcsolatos nemzetközi egészségügyi irányelveket kidolgozó szervezet, a Global Initiative for Asthma (GINA) a rövid hatású rohamoldó szerekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy csak szükség szerint, a szükséges legalacsonyabb dózisban és gyakorisággal szabad használni őket. Nemzetközi vizsgálatok eredményei ugyanis azt mutatják, hogy a rövid hatású inhalációs béta-agonisták rendszeres alkalmazása toleranciát okoz, ezért fokozott használatra ösztönzi az asztmásokat, és növeli az asztmás roham kockázatát.

Évi 3 palack rövid hatású készítmény használata esetén megnő a rizikója annak, hogy a páciensnek sürgősségi ellátásra lesz szüksége, évi 12 palack pedig a halálozás fokozott kockázatával járhat. Ha az asztmás betegeknek heti két alkalomnál gyakrabban kell rövid hatású rohamoldót használniuk, vagy a korábban megszokottnál több inhalációs rohamoldóra van szükségük, konzultáljanak kezelőorvosukkal, mert a fenntartó kezelés módosítására lesz szükségük.

Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont orvosa a rövid hatású rohamoldók használatával kapcsolatban a betegedukáció fontosságát hangsúlyozza. Az asztmás betegeknek egyrészt tisztában kell lenniük a fenntartó kezelés jelentőségével, másrészt a terápia sikerességének záloga, hogy a személyre szabottan kiválasztott inhalációs eszközt megfelelően alkalmazzák, így elkerülhető a rohamoldók túl gyakori használata.